T�rt�nelem

A civiliz�ci� e ls� jelei a jap�n szigetvil�gban a Dzs�mon-korszakb�l sz�rmaznak �s az i. e. 14. �vezredig ny�lnak vissza. Ezek mezolitikus �s neolitikus, f�lig letelepedett, vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dra �s a mez�gazdas�g kezdetleges form�ira utalnak. Az ebb�l az id�szakb�l sz�rmaz�, agyagb�l k�sz�lt, d�szes mint�zat� ed�nyek, a fazekass�g leg�sibb darabjai k�z� tartoznak a vil�gon.
Az i. e. 3. sz�zadban kezd�d�tt Jajoi-korszakban jelent meg el�sz�r a rizstermeszt�s, a vas- �s bronzm�vess�g �s a fazekass�g �j form�ja, amelyet a K�n�b�l �s Kore�b�l �rkez� bev�ndorl�k hoztak magukkal. A Jajoi kult�ra idej�n megkezd�d�tt a mez�gazdas�g rohamos fejl�d�se.

A k�nai Han k�nyvben tal�lhat� az els� �r�sos eml�t�s a jap�nokr�l. A koreai h�rom kir�lys�g feljegyz�sei szerint a leger�sebb kir�lys�g a szigetvil�gban a 3. sz�zad alatt a Jamataikoku volt.

A 6. sz�zadban a Korea kir�lys�gain kereszt�l �rkez� mah�j�na buddhizmus behatolt Jap�nba. A kezdeti ellen�ll�s dac�ra a buddhizmus az Aszakusza korszak vezet� r�teg�ben egyre jobban elterjedt.

A 8. sz�zadi Nara korszakban kezdett vir�gzott az egys�ges �s er�s vezet�ssel rendelkez� Jap�n. K�zpontja az akkori cs�sz�ri sz�khely, Heidzs�kj� (mai nev�n Nara) volt. A k�nai adminisztr�ci�s rendszer fokozatos �tv�tele ut�n a Nara-korszakban kezd�d�tt az �rott irodalom. Ekkor keletkezett k�t jelent�s kr�nika, a Kodzsiki (712) �s a Nihonsoki (720). Ezek az iratok f�k�nt val�s t�rt�neteket, de m�toszokat is tartalmaznak.

784 �s 794 k�z�tt Kammu cs�sz�rs�ga idej�n az uralkod� sz�khely�t Nagaokakj�ba helyezt�k. 794-ben a f�v�rost ism�t �tk�lt�ztett�k. �j helye Heiankj�, a mai Kiot� lett, ami a cs�sz�rok sz�khelye maradt t�bb mint 1000 �vig.. Az �jonnani �thelyez�ssel megkezd�d�tt a Heian-korszak, mely sor�n kialakult a saj�tos jap�n irodalom, k�lt�szet �s m�v�szet. Ekkort�jt sz�letett Sikibu Muraszaki Gendzsi monogatari c�m� alkot�sa �s a Kimi ga jo, a mai Jap�n himnusz

Jap�n feud�lis korszak�t egy �j uralkod� harcos oszt�ly, a szamur�j r�teg kialakul�sa vezette be. 1185-ben Minamoto no Joritomot, aki legy�zte az ellens�ges Taira kl�nt, kinevezt�k s�gunnak �s az orsz�g katonai �s igazgat�si k�zpontj�t Kamakur�ban hozt�k l�tre. Joritomo hal�la ut�n a H�dzs� kl�n ker�lt hatalomra a s�gunok korm�nyz�jak�nt. A zen buddhizmus is a Kamakura-korszakban, 1185 �s 1333 k�z�tt kezdett terjedni �s n�pszer�v� v�lni a szamur�jok k�r�ben. 1274-ben �s 1281-ben a Kamakura s�gun�tust mongolok t�madt�k meg, de puszt�t� viharok miatt ezek a t�mad�sok nem j�rtak sikerrel. Ezeket a viharokat a jap�nok isteni seg�ts�gnek hitt�k, �s kamikadz�knak (magyarul isteni sz�l) nevezt�k el �ket. A Kamakura s�gun�tusnak Go-Daigo cs�sz�r vetett v�get, �m �t 1336-ban Takaudzsi Asikaga s�gun meg�lte. Az ezut�n k�vetkez� Asikaga s�gun�tus sz�ttagol�dott a feud�lis hadurak (jap�nul daimj�) birtokaira. Ekkor t�rt ki az �nin h�bor�

A 16. sz�zad alatt misszion�riusok �s keresked�k �rkeztek Jap�nba Portug�li�b�l. �ket Nanbantnak (magyarul d�li barb�rok) nevezt�k. Megindult a Jap�n �s a nyugat k�z�tti gazdas�gi �s kultur�lis csere.
�
Oda Nobunaga, a jap�n t�rt�nelem egyik legismertebb �s legjelent�sebb alakja

A 16. sz�zad m�sodik fel�ben Oda Nobunaga sz�mos had�r ter�let�t h�d�totta meg Eur�p�b�l beszerzett fegyverek seg�ts�g�vel, �m 1582-ben, amikor m�r majdnem az eg�sz orsz�got egyes�tette, mer�nylet �ldozata lett. Nobunag�t Tojotomi Hidejosi k�vette a s�gun tiszts�g�ben, aki 1590-ben egyes�tette a nemzetet. Hidejosi k�tszer is elfoglalta Kore�t, de a koreaiakt�l �s k�naiakt�l veres�gek, valamint a vez�r hal�la miatt 1598-ban a jap�n seregek Korea elhagy�s�ra k�nyszer�ltek.

Hidejosi hal�la ut�n Tokugava Iejaszu lett az orsz�g t�nyleges ura. Miut�n 1600-ban h�bor� t�rt ki, Iejaszu a Sekigaharai csat�ban legy�zte az ellens�ges kl�nokat, �s 1603-ban s�gunn� nevezte ki mag�t, megalap�tva az ed�i (a mai Toki�) sz�khely� Tokugava s�gun�tust. Ekkoriban fontos rendeleteteket hoztak. Ilyen volt a szankin-kotai, amellyel a daimi�k hatalm�t akart�k korl�tozni, �s a szakoku, amely k�t �s f�l �vsz�zadra elz�rta a Jap�nt a k�lvil�gt�l. Az Edo korszakban fejl�d�tt a kokugaku, Jap�n jap�nok �ltali tanulm�nyoz�sa, valamint a rangaku, a nyugati ismeretek terjed�se.

1854. m�rcius 31-�n Matthew Perry sorhaj�kapit�ny vezet�s�vel az Egyes�lt �llamok haditenger�szet�nek fekete haj�i Jap�nra er�ltett�k a a tipikusan egyenl�tlen szerz�d�s jelleg� kanagavai egyezm�nyt. Ezzel az orsz�g kik�t�i megnyit�s�ra k�nyszer�lt a k�lvil�g sz�m�ra. Az 1867 �s 1868 k�z�tti Bosin h�bor� megbuktatta a s�gun�tust, �s Meidzsi cs�sz�r reformjaival egy cs�sz�rk�zpont� orsz�got hozott l�tre. Jap�n �tvette a nyugati politikai, igazs�g�gyi �s katonai int�zm�nyeket, Nagy Britanni��hoz hasonl� parlament�ris rendszert. 1882-ben Hirobumi Ito lett Jap�n els� minisztereln�ke. A Meidzsi-korszak reformjai a Jap�n Birodalmat egy iparos�tott nagyhatalomm� alak�tott�k �t, amely a nyersanyagok megszerz�se �rdek�ben h�bor�kat ind�tott szomsz�dai ellen. Az 1894 �s 1895 k�z�tti els� k�nai-jap�n h�bor�ban �s az 1904 �s 1905 k�z�tti orosz-jap�n h�bor�ban aratott gy�zelmekkel Jap�n megh�d�totta Kore�t, Tajvant �s a Szahalin sziget d�li r�sz�t.


A 20. sz�zad elej�n a r�vid ideig fenn�llt Tais� demokr�ci�t be�rny�kolta Jap�n terjeszked�se �s militariz�l�d�sa. Az els� vil�gh�bor�ban az orsz�g a gy�ztes antanthatalmak oldal�n �llt. 1935-ben az orsz�g kil�pett a N�psz�vets�gb�l. 1936-ban Jap�n al��rta az Antikomintern Paktumot az Adolf Hitler vezette Harmadik Birodalommal. 1941-ben a Jap�n Birodalom a tengelyhatalmak oldal�n bel�pett a m�sodik vil�gh�bor�ba.[15]

1937-ben a Jap�n Birodalom elfoglalta K�na egyes r�szeit, elind�tva a m�sodik k�nai-jap�n h�bor�t. A t�mad�s miatt Amerikai Egyes�lt �llamok olajembarg�t l�ptetett �rv�nybe a birodalommal szemben.. 1941. december 7-�n Jap�n megt�madta a Pearl Harbor-i amerikai haditenger�szeti b�zist �s had�zenetet k�ld�tt az Egyes�lt �llamoknak, az Egyes�lt Kir�lys�gnak �s Hollandi�nak. (Ez vonta be az Egyes�lt �llamokat a m�sodik vil�gh�bor�ba). Miut�n az USA 1945-ben atombomb�t dobott k�t jap�n v�rosra, Hirosim�ra �s Nagaszakira, valamint a Szovjetuni� bel�pett az orsz�g elleni h�bor�ba, Jap�n augusztus 15-�n felt�tel n�lk�l megadta mag�t a sz�vets�geseknek. A h�bor� Jap�nban t�bb milli� ember�letet k�vetelt �s elpuszt�totta az orsz�g gazdas�g�t �s infrastrukt�r�j�t. A toki�i perben, amit a sz�vets�gesek ind�tottak a h�bor�s b�n�s�k megb�ntet�s�re 1946. m�jus 3-�n, t�bb h�bor�s jap�n vezet�t, k�zt�k Todzs� Hideki minisztereln�k�t, hal�lra �t�ltek.

1947-ben Jap�n �j pacifista alkotm�nyt fogadott el. Az�ta liber�lis demokr�cia. A amerikai megsz�ll�s hivatalosan 1952-ig tartott. 1956-ban Jap�n bel�pett az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�be. A hihetetlen gazdas�gi n�veked�s ut�n Jap�n a vil�g m�sodik legnagyobb gazdas�ga lett a vil�gban. A jelenkort Jap�nban Heiszei-korszaknak h�vj�k.