�llamszervezet �s k�zigazgat�s

Alkotm�ny, �llamforma�

Jap�n alkotm�nyos monarchia, ahol a t�nyleges �llamf� a cs�sz�r (jap�nul 天皇, tenn�), akinek a hatalma igen korl�tozott. Szem�ly�t az alkotm�ny „a nemzet �s a n�p egys�g�nek jelk�pe”k�nt hat�rozza meg. A val�di hatalom a minisztereln�k �s az Orsz�ggy�l�s kez�ben van, m�g a korl�tlan uralmat a n�p birtokolja.[19] Jap�n jelenlegi cs�sz�ra Akihito.

T�rv�nyhoz�s, v�grehajt�s, igazs�gszolg�ltat�s

Az orsz�g t�rv�nyhoz�i test�lete a jap�n orsz�ggy�l�s, egy k�tkamr�s parlament. Ez az als�h�zb�l, az �gynevezett „k�pvisel�h�z”b�l, �s a fels�h�zb�l, az �gynevezett „tan�csosok h�z�”b�l tev�dik �ssze. A k�pvisel�h�z 480 tag� �s a n�p v�lasztja a n�gy�venk�nti v�laszt�sokon, a tan�csosok h�za 242 tag�, tagjait hat �ves ciklusokra v�lasztj�k. �ltal�nos v�laszt�joga van minden huszadik �let�v�t bet�lt�tt �llampolg�rnak. A liber�lis �s konzervat�v Liber�lis Demokrata P�rt (r�viden LDP) 1955 �ta van korm�nyon mind�ssze egy kisebb megszak�t�ssal 1993-ban, amikor a v�laszt�st egy r�vid ideig fenn�lt koal�ci�s korm�ny nyerte. A legnagyobb ellenz�ki p�rt a szocialista liber�lis Jap�n Demokrata P�rt.

Jap�nban a korm�nyf� a mindenkori minisztereln�k, akinek jap�n nyelv� nev�nek a sz� szerinti ford�t�sa „a kabinet minisztereln�ke”. Szem�ly�t a cs�sz�r nevezi ki miut�n azt az orsz�ggy�l�s tagjai kiv�lasztj�k. Ahhoz hogy megtarthassa c�m�t, a k�pvisel�h�z t�bbs�gi t�mogat�s�t kell �lveznie. A minisztereln�k a kabinet vezet�je, aki kinevezi az �llam minisztereit, akiknek az orsz�ggy�l�s tagjainak kell lenni�k. Jap�n minisztereln�ke jelenleg Fukuda Jaszuo.

B�keparagrafus

A jap�n alkotm�ny tartalmaz egy b�k�r�l sz�l� paragrafust:
„Egy igazs�goss�gon �s renden alapul� nemzetk�zi b�k�re komolyan t�rekedv�n a jap�n n�p mind�r�kre lemond a h�bor�r�l, mint a nemzet szuver�n jog�r�l, �s az er� haszn�lat�r�l �s az azzal val� fenyeget�sr�l, mint eszk�z�kr�l a nemzetk�zi vit�k int�z�s�ben. Annak �rdek�ben, hogy e c�lt megval�s�tsa, soha nem fog fenntartani f�ldi, tengeri vagy l�gi er�ket, sem m�s h�bor�s potenci�lt. Az �llamnak nincs joga hadvisel�sre.”
(A jap�n alkotm�ny 9., vil�gh�r� b�keparagrafusa – Simonyi Gyula ford�t�sa angolb�l)

Forr�s: BOCS h�rlev�l, 2005. �prilis 29.

Politikai p�rtok
Jap�n Demokrata P�rt
Liber�lis Demokrata P�rt

K�lpolitika
�
Abe Sindz� (kor�bbi) jap�n minisztereln�k �s George W. Bush amerikai eln�k Ausztr�li�ban

Jap�n szoros gazdas�gi �s politikai kapcsolatokat �pol kulcsfontoss�g� sz�vets�ges�vel, az Egyes�lt �llamokkal[20]. Az egy�ttm�k�d�s alapja az 1960-ban megk�t�tt amerikai-jap�n biztons�gi szerz�d�s. Az orsz�g 1954 �ta r�sze az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek �s csaknem k�t �vtizeden kereszt�l nem �lland� tagk�nt az Biztons�gi Tan�csban is helyet kapott. Tagja a G4-nek (�lland� tags�got ig�nyel a Biztons�gi Tan�csban[21]), a G8-nak �s az APEC-nek is, �gy akt�van r�szt vesz a nemzetk�zi gazdas�gi �s politikai �letben. Jap�n a vil�g m�sodik legnagyobb fejleszt�si seg�lyt ny�jt� �llama �vi 8,86 milli�rd amerikai doll�rral (2004-es adat). B�kefenntart�, nem harcol� csapatokat �llom�soztatott Irakban is, de k�s�bb kivonta azokat.

Sz�mos ter�leti ig�nye van: a Kuril-szigetek d�li r�sze Oroszorsz�gt�l, a Liancourt-szikl�k D�l-Kore�t�l, a Szenszaku-szigetek �s az Okinotorosima k�r�li k�l�nleges gazdas�gi szektor K�n�t�l (valamint Tajvant�l). A Kuril-szigetek miatt Jap�n val�j�ban m�g ma is h�bor�ban �ll az oroszokkal, mivel b�keszerz�d�st a k�t orsz�g a m�sodik vil�gh�bor� �ta nem k�t�tt[22].

Jap�n vit�ban van �szak-Kore�val is az elrabolt jap�n �llampolg�rok �s az atomfegyverek �gy�ben.

K�zigazgat�si feloszt�s�


Jap�n 47 prefekt�r�ra oszthat�: egy metropoliszra (都, to), Toki�; egy ker�letre (道, d�), Hokkaid�; k�t v�rosi prefekt�r�ra, (府, fu), Kiot� �s Oszaka; valamint tov�bbi 43 m�s prefekt�r�ra (県, ken). Mindegyiknek v�lasztott korm�nyz�ja, t�rv�nyhoz�i test�lete �s k�zigazgat�si hivatali szervezete van. A prefekt�r�k nyolc r�gi�ba t�m�r�lnek, b�r a legnagyobb k�zigazgat�si egys�gnek m�gis a prefekt�r�kat tekintik. A f�v�ros, Toki�, tov�bbi 23 ker�letre oszlik, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a v�rosok.