Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma 

Japán alkotmányos monarchia, ahol a tényleges államfő a császár (japánul 天皇, tennó), akinek a hatalma igen korlátozott. Személyét az alkotmány „a nemzet és a nép egységének jelképe”ként határozza meg. A valódi hatalom a miniszterelnök és az Országgyűlés kezében van, míg a korlátlan uralmat a nép birtokolja.[19] Japán jelenlegi császára Akihito.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az ország törvényhozói testülete a japán országgyűlés, egy kétkamrás parlament. Ez az alsóházból, az úgynevezett „képviselőház”ból, és a felsőházból, az úgynevezett „tanácsosok házá”ból tevődik össze. A képviselőház 480 tagú és a nép választja a négyévenkénti választásokon, a tanácsosok háza 242 tagú, tagjait hat éves ciklusokra választják. Általános választójoga van minden huszadik életévét betöltött állampolgárnak. A liberális és konzervatív Liberális Demokrata Párt (röviden LDP) 1955 óta van kormányon mindössze egy kisebb megszakítással 1993-ban, amikor a választást egy rövid ideig fennált koalíciós kormány nyerte. A legnagyobb ellenzéki párt a szocialista liberális Japán Demokrata Párt.

Japánban a kormányfő a mindenkori miniszterelnök, akinek japán nyelvű nevének a szó szerinti fordítása „a kabinet miniszterelnöke”. Személyét a császár nevezi ki miután azt az országgyűlés tagjai kiválasztják. Ahhoz hogy megtarthassa címét, a képviselőház többségi támogatását kell élveznie. A miniszterelnök a kabinet vezetője, aki kinevezi az állam minisztereit, akiknek az országgyűlés tagjainak kell lenniük. Japán miniszterelnöke jelenleg Fukuda Jaszuo.

Békeparagrafus

A japán alkotmány tartalmaz egy békéről szóló paragrafust:
„Egy igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére komolyan törekedvén a japán nép mindörökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, és az erő használatáról és az azzal való fenyegetésről, mint eszközökről a nemzetközi viták intézésében. Annak érdekében, hogy e célt megvalósítsa, soha nem fog fenntartani földi, tengeri vagy légi erőket, sem más háborús potenciált. Az államnak nincs joga hadviselésre.”
(A japán alkotmány 9., világhírű békeparagrafusa – Simonyi Gyula fordítása angolból)

Forrás: BOCS hírlevél, 2005. április 29.

Politikai pártok
Japán Demokrata Párt
Liberális Demokrata Párt

Külpolitika
 
Abe Sindzó (korábbi) japán miniszterelnök és George W. Bush amerikai elnök Ausztráliában

Japán szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol kulcsfontosságú szövetségesével, az Egyesült Államokkal[20]. Az együttműködés alapja az 1960-ban megkötött amerikai-japán biztonsági szerződés. Az ország 1954 óta része az Egyesült Nemzetek Szervezetének és csaknem két évtizeden keresztül nem állandó tagként az Biztonsági Tanácsban is helyet kapott. Tagja a G4-nek (állandó tagságot igényel a Biztonsági Tanácsban[21]), a G8-nak és az APEC-nek is, így aktívan részt vesz a nemzetközi gazdasági és politikai életben. Japán a világ második legnagyobb fejlesztési segélyt nyújtó állama évi 8,86 milliárd amerikai dollárral (2004-es adat). Békefenntartó, nem harcoló csapatokat állomásoztatott Irakban is, de később kivonta azokat.

Számos területi igénye van: a Kuril-szigetek déli része Oroszországtól, a Liancourt-sziklák Dél-Koreától, a Szenszaku-szigetek és az Okinotorosima körüli különleges gazdasági szektor Kínától (valamint Tajvantól). A Kuril-szigetek miatt Japán valójában még ma is háborúban áll az oroszokkal, mivel békeszerződést a két ország a második világháború óta nem kötött[22].

Japán vitában van Észak-Koreával is az elrabolt japán állampolgárok és az atomfegyverek ügyében.

Közigazgatási felosztás 


Japán 47 prefektúrára osztható: egy metropoliszra (都, to), Tokió; egy kerületre (道, dó), Hokkaidó; két városi prefektúrára, (府, fu), Kiotó és Oszaka; valamint további 43 más prefektúrára (県, ken). Mindegyiknek választott kormányzója, törvényhozói testülete és közigazgatási hivatali szervezete van. A prefektúrák nyolc régióba tömörülnek, bár a legnagyobb közigazgatási egységnek mégis a prefektúrákat tekintik. A főváros, Tokió, további 23 kerületre oszlik, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a városok.